Meglepő volt a film mezítelen nyerssége, hátborzongató sötétsége teljes mértékben rabul ejtett. A klipszerű kezdés (prológ) szerintem zseniális, elképesztően ütősre sikeredett. Ördögi szexualitással egybeszőtt diótörő femina terror, mely végén kiderül, hogy a nő maga a színtiszta gonosz.
Elmebeteg. Valósággal sokkolt a film. Eleinte úgy szemléltem, mint egy sima horrort, vártam a beszaratós részeket, a sátán érkezését, hogy mikor fog vörösen izzani valamelyik szereplő szeme. Azonban ezek a klisék elmaradtak. Magába szippantó sötétség vette körül az embert az első perctől kezdve és még a film után sem engedett. Lars bá ördögi alkotói eszközeivel a poklot varázsolta a vászonra.
Az állati énünkből merítkező, az elme emberi attitűdjeinek mellőzésével történő egyre intenzívebb baszásokkal még inkább erősítette a természet erejének buja vadságát, egy gonosz erő létezését és annak szoros ölelését.
Aztán egyszer csak átváltozott az egész mindenféle előre figyelmeztetés nélkül, olyan simán csúszott be a nyomasztó melankóliába a vad brutalitás ahogyan a kés a pihe puha vajba. Nem félelmet éreztem, és nem is borzongást. Hanem egyszerűen csak elképedtem és sokkot kaptam a látottaktól. És az érzés csak fokozódott a csúcspont felé. Rettegés majd nyers brutalitás. A kurva anyját.
Minden tiszteletem a két színészé, pina és faszdublőr/cgi ide vagy oda, kurva jól játszottak, különösen a csoffadt testű Charlotte Gainsbourg aki a film felében egy szál pinában császkál. Ami még szembetűnő volt az a sok baszás. Nyílván szimbolikus jelentéssel is bírtak ezek a hirtelen felindulásból elkövetett állatias nemi kontaktusok, amelyek szintén végig vezetik a filmet és egyre intenzívebbek.
Nem az a hollywoodi parasztvakító hirtelen befosatunk típusú horror klisék jellemezték. Ez nem egy amcsi darabolós-sikítós tini szutyok, sem egy japán "szellemes" remake. Itt valami sokkal mélyebben megbúvó elemi erőt lehetet tapasztalni, már a film elejétől fogva jelen volt és egyre csak erősödött, majd kiteljesedett. Egy olyan gonoszságot, ami a mai horrorokban ritkán tapasztalható, és amilyenre szükségünk van. Nézzétek meg, mert ilyet nem látni mindennap. Beszartok.
Végezetül az alkotóról. Lars bácsi beteg ember, nem lennék a barátja. Agya sötét, elborult, talán ő maga az antikrisztus és ezt nem is rejti véka alá. Imádja a rosszat, a jó elnyomását, a totális érthetetlen káoszt. Alkotói eszközeivel mesterien ábrázolja a gonoszt. Furcsa ember, egyedi szélsőséges szociopata őrült, aki ha úgy vesszük a pokol talán egyik legügyesebb marketingese, és ki annak reklámfilmjeiből él. Ez az ember a sátán fasza, kit azért teremtett, hogy gonoszsággal gecizze össze a 16mm-est. De nem baj, isten mókái már unalmasak, a mennyország a csirkefarhátozó nyugdíjasoknak és a macskaszaros homokot zabáló óvodásoknak való. Még ilyet, még több borzongást, még több őrült poklot a lelkünknek.
