Itt vagyunk, álmok aluszikét. Szaggancs, de baráti.
Mint a döglött csita, szétütöm az ágyat. Szerinted én beszámítható vagyok? Szerinted nem? Te idegen, ficsúr csizma, mit hőbörögsz, pattintom arcéled kalapács véggel. Annyira szerelmesként lábadozok 10 sör után is hogy az már nem természeteses, de őszinte. Valaki üssön pofán, simogassa meg a tekervényeket. Elfogyott ma 26 sör és én ártatlan vagyok, ahogy mindenki… pedig hárman asszisztáltunk a sürgősségi műtéthez. Megmentettünk egy szívet! De elvesztettünk pár buzgó agysejtet. Egy raklapnyi agyizé tört halomra, vesztette el értelmét, ám továbbra is áll a végtermék, mit a vendég kloákája ereget. Ez a fontos a test, a születési melléktermék, ha működik a kiválasztás, talán a casting is sikeres lesz, talán elmarad a budi lehúzás. Esélyes lesz alkotni.
Megy a zene, valószínűleg ismét a Kémiai teszt, bár fülem suta, nem képes hallani csak habzó sört. A történéses mozgás már másodlagos, mindenkinek fáj, mindenki próbál valahová érni. Szemeim 5 óra felé igyekezzenek nem kifolyni, céljuk a tisztes bennmaradás. Mindegy milyen áron, lehetőleg akciós Áron… Hülye buzi nevess.
Fáj, könnycsepp, múló szarság, jó lenne, ha tovább lépnél csirkefogó. Erőteljes taszító mechanizmus tol hátulról, megértem a józanodás kínos folyamatát. Értékelem a tagadás véreres művészetét, nincs is bennem alkohol. Mindenki érző lény, és vágyik a teljes megismerésre. Ehelyett kap egy piros biciklit és egy értelmetlen kotlást, ami kitér a mindennapi tévedésekre. Amik persze okozzák a szétterjedő szarszagot és mindenséget, szóval megbaszhatod áldásos jóság, ez itt korántsem egy ártatlan jószág. Hanem a szemtelen Bodrik, aki bizony mindenhová oda kotlik.
