Buzi aki nem táncol - kurjantotta fel Gazsi barátom az éjszaka közepette a diszkó bejáratánál várakozva. Kirohanásának csupán csak néhány száz vegyes érzelmű szórakozni vágyó volt tanúja. Néhányan értették a tréfát és elkezdtek spontán bugizni, viszont a többség csak értetlenül nézett Gazsira, hogy mégis mi a retkes faszt akar ezzel mondani. Részeg volt, mint a szar. Tántorgott.
Bent aztán elszabadult a pokol, néhány homofób kopasz érzékeny lelkivilágába taposott, furcsa mód megjegyezték barátom viszonylag karaktertelen arcát. Öt perc se kellett, hogy belekössenek. Mi van köcsög gyerek kit buzizóó??? – szólt be az egyik értelem. Persze Gazsi full csöcsön volt, bátorsága ilyenkor megszázszorozódik, egyébként mikor józan még egy nő is lealázza. Szóval verbálisan hárított. Buzi aki nem táncol! – ordította kéjes mosollyal a látszólag testépítéssel foglalkozó címeres arcába némi nyállal megspékelve.
A táncol col részénél már megmozdult a paraszt lengős. Szerencsétlen Gazsinak az volt a nagy szerencséje, hogy alig bírt állni a lábán és miután kijött a lecsó a pofájából hanyatt esett így a bika pörölye levegőben halt el. Persze ez korántsem vetett véget az indulatoknak, sőt. A földön fekve saját hányásába kapaszkodva úgy megcipőzték, hogy két hétig vért pisált és kizárólag pépes ételeket fogyasztott. Én meg csak álltam ott és röhögtem, ahogy azt a szétokádott ostoba testét acélos bakancsok masszírozzák minden oldalról. Eszméletlen látvány volt, ahogy a fején ment a csárdás és közben véres lecsókolbász lógott ki a szájából.
Érdekes, azóta nem eszem meg a lecsót...
