Egyszerre imádtam és utáltam. A VHS gyűjteményünk alapját képezte ez a csadorfantasy. A buzi Básztián képzelgéseiből építkező álomvilág olyan helyre kalauzol ahol az ember kutyán repül, ahol egy rolleres beszélő óriás szikla rója az erdőket és kurvára mély hangon beszél miközben mészkövet rágcsál, és persze ott a gonosz a mindent, s mindenkit magába szippantó semmi elleni ádáz küzdelem. Elképzelhető, hogy szimbolikus jelentéssel is bírnak a történet bizonyos elemei mik helyenként végtelenül bárgyúk és ostobák, néha idegesítőek, csipetnyit talán sátániak is, de egy gyereknek igazából semmit mondóak. Összességében mindenképp részese a régi idők mozis emlékeinek e mű. Felnőttként korántsem tudnám annyira értékelni, mint kispöcsösként éppen ezért nem fogom újra megtekinteni. Talán egyszer, részegen, viccből. Ja és még valami, azóta is félek a semmitől.
