Befeküdnék egy árokba. Én és Ré. Ittasan. Hajamat érje ganaj. Ez fontos. Legyekura. Lepjék be kis orcámat reggelre a döglégyzolik. Essenek nekem. Kezdjék el rágni a húsomat. Leprarigók nyalogassák a szemcimet. Rééét ne érje bántalom. Ő védtelen kis fickó. Csak engem akar védeni. Jób arát. Nem buzi. Busy. Folyton csörög a telefonja. Valami fontos ember. Ismerem. De ez az este más. Hazakísér, belekapaszkodom s csak húzom le saját poklomba. Menj innen fafej, nem szopok. Nem újraélesztendő. Tetkó a mellkasomon. Sosem lehet tudni. Láss, mielőtt komolykodsz. Belefekszik ő is. Nem érdekli az árok szélén szökkenő gonosz kullancspopuláció sem. Ez egy aranyember. Eldőlök, mint egy zsák. Várom, hogy elkezdjenek baszni a rovarok, bogarak, nindzsák. Ré óv. Miféle homokóra? Miért? Idegesít, pedig messze járok testemtől. Ébredés. Hamarosan. Fájdalmas lesz. Mindketten tudjuk. Egy árok, maroknyi fű, s két húgylyuk.
Felnőtt tartalom!
Elmúltam 18 éves, belépek Még nem vagyok 18 éves
Ha felnőtt vagy, és szeretnéd, hogy az ilyen tartalmakhoz kiskorú ne férhessen hozzá, használj szűrőprogramot.
A belépéssel elfogadod a felnőtt tartalmakat közvetítő blogok megtekintési szabályait is.
A belépéssel elfogadod a felnőtt tartalmakat közvetítő blogok megtekintési szabályait is.
