Még valami a bukásról… talán rossz tankönyvekből készülsz fel folyton. Nem elég elolvasni a tartalomjegyzéket, meg bele lapozni, és főleg a borítónak nem szabad hinni. Végig kell alaposan tekinteni minden egyes lapját és megérteni annak mondanivalóját és ehhez idő kell. De a legfontosabb, hogy nyitottnak kell lennünk az új befogadásra. Felesleges ellenállni és folyton izgulni, a félelmeidtől megszabadulva vagy csak képes átmenni a vizsgán.
Emlékszel, amikor kisgyerekként anyukádhoz futottál szétárt karokkal, és ő magához ölelt szorosan. Emlékszel az érzésre? Valahogy az életben is így történnek a dolgok, és neked nem kell semmi mást tenned csak kitárnod kezeid és várni, hogy egyszer csak valaki magához öleljen.
Vajon mi lehet a könyvjelző? Egy csók, egy érintés, egy érzés?
Néha egy ölelésben benne van az egész világ, ragad meg és ne erezd el.
