Néhány szót a kezdetekről. Egy másik film készítésével foglalkoztunk már Január óta, név szerint, a Burnout-al. Sajnos, nem úgy jöttek össze a dolgain ezzel kapcsolatban, ahogy azt szerettük volna, meg talán, a történetben is jóval több volt, vérzett a forgatókönyv, véreztek a szereplők… Ezért, egy alkohol mámoros éjszakán, úgy döntöttünk elhalasztjuk, és csinálunk egy másik filmet. Összesen két hét volt még vissza az indulásomig. Szóval igencsak bele kellett húznunk. Még aznap este el is kezdtük írni, és kb. 4-5 nap alatt végeztünk a forgatókönyvével. Most következett a neheze. Kicsivel több, mint egy hét forgatás. Gyors összeszedtük a szereplőket, volt, hogy aznap szóltunk embereknek, hogy: „Gyere már kéne szerepelned egy kicsit”. A legviccesebb az volt mikor az egyik jelentnél nem maradt stáb tag a „színészeken” kívül, így az utca emberét kellett segítségül hívni. Erre mondják azt, hogy amatőrök. De lelkes jelzőt semmiképp se hagyjuk.
Hamar eltelt ez a pár nap. Kurva jól éreztük magunkat, jól szórakoztunk, reggeltől estig. Sajnos az időből kicsúsztunk, én elmentem a Balcsira dolgozni, így pár fontos rész felvétele elmaradt. Ezt nem panaszkodásképp mondom, meg magyarázkodni sem akarok. Büszke vagyok közös művünkre. És köszönöm mindenkinek, aki bármilyen szerepkörben részt vállalt a film elkészítésében. Megtettük az első lépést, a hosszú úton, ami Oscar bácsihoz vezet:)
Ma megszületett a trailer Paksi Mogyesz jóvoltából, lássátok hát a csodát:
