Úgy döntöttem írok magamról egy mini regényt. A címe: Buddy Sperm, a kis geci élete.
1. fejezet: A megszületés
Hol volt, hol nem volt, volt egy csökött kis falu, abban 99 ember. A munkanélküliség 100%-os volt, ahogyan a bűnözés is. Bár látatlanba mindenki azt mondaná, hogy biztosan egy roma „összefogásról” van szó, ám azonban a látszat csal, ugyanis egyetlen egy cigus sem lakta csökött falvát. A százfős közösség zömét tehetségtelen zsidók tették ki, akik anno még a világháború idején Németországban voltak Erasmusosok és túl sok gázt lélegeztek minek aztán megfeledtezték képességeikről.
Már nem tudtak pénzt csinálni a szarból, a zsidóaranyuktól is megfosztotta őket az élet, Hitler. Semmijük sem volt, csak közel 100 embernyi segély. Ám volt a faluban egy rabbi. Egy izraelita cserpák orrú, aki megjövendölte a közösségnek, hogy hamarosan csillag(Stern) születik, egy megváltó kis geci akinek segítségével fellendül a falu és minden aranyban fog pompázni.
Nem sokkal a jövendölés után teherbe esett a hídvégi Gizi a görbelábú fogatlan kurva. Senki sem értette, csoda történt, hisz Gizit akárhányszor tömték meg hímváladékkal ő sosem esett teherbe. Makacs volt a méhe, vagy csak a megjósolt gecikre várt. Mindenki csodálkozva bámulta, ahogy Gizi ótvar teste még rondább lett hétről hétre, görbült és hasazott egyszerre, inkább hasonyíltott krumplira mint terhes nőre.
Az apa kilétéről senki nem tudott semmit. Faggatták napokig Gizit, de ő az elmúlt harminc évére nem emlékezett nemhogy a fogantatás pillanatára. Ritka volt ha nem ivott, éppen csak annyi ideje volt józanul, míg elhatározta, hogy újra bebaszik. A szeszfogyasztáshoz napi két doboz koporsószög párosult, és mérhetetlen kurvulás jó pénzért, amit ugyebár a káros szenvedélyekbe fektetett. Ördögi kör volt ez, vajon tényleg ő lenne a kiválasztott Máriája? Szép számmal akadtak kétkedők. A falu minden tagja aggódott az önpusztító jövőjüket hordó egészségért. Teltek múltak a hónapok, Gizi csúnyult, ivott, füstölt ájulásig.
Egy szép napon aztán elkezdett mozogni a magzat, elfolyt a víz is, mire Gizi a kocsma közepén magából teljesen kikelve elkezdett ordítani: Emberek, emberek nézzétek bepisáltam! Persze a tapasztalt csapos tudta mi a tényválladék, rögtön elvitték a helyiség vécéjére majd nyomásra szólították fel az ittas kurvát, anyámat. Makacs volt, nem nyomott, kiabált, jajveszékelt, majd hirtelen, mint a pezsgősdugó úgy pattant ki a várva várt. Pontosan a budiba esett a kis szegény, rá egy adag gittre, legalább puhára... Miután Gizit eltávolították a deszkáról, alaposan szemügyre vették a szarban síró jövevényt. A pici, szerencséjére még időben pislogott, így megúszta a lehúzást. Arcán halovány mosoly ült és rászáradt apatej, amit még a ribanc üzemmód produkált kobakjára.
Apja híján, és hát némi túlzással anyátlanul, a kiscsöppségnek a Buddy nevet adták, a budi után, majd arcán uralkodó váladékokról a Sperm vezetéknevet kapta, így lett hát a reménységüknek Buddy Sperm a neve, nevem.
Vége az 1. fejezetnek
